Gül Baba oszmán-török katona-szerzetes, vagyis dervis volt, aki a XVI. század derekán érkezett Budára, és az akkori város határán kívül temették el és állítottak neki síremléket. Ez utóbbi a mai Rózsadombon található Gül Baba Türbéje, amely Budapest egyik legrégibb építészeti emléke is egyben. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítványt a Magyar Állam alapította 2017-ben azzal a céllal, hogy Gül Baba Türbéjét, az azt körülvevő kertet, valamint az ezekhez kapcsolódó kulturális központot üzemeltesse, a páratla
Gül Baba – magyarul a Rózsák Atyja – bektasi dervis volt, aki már II. Mohamed uralkodásakor az ottomán hadsereget kísérte annak európai katonai hadjáratai során. Nevében a „rózsa” megnevezés egyfajta lelki rang, amely azt jelzi, hogy Istent mélyrehatóan, transzendes módon ismerte.
Gül Baba 1541-ben érkezett Budára I. (Nagy) Szulejmán szultán és a török seregek kíséretében. A legenda szerint a város elfoglalása tiszteletére rendezett hálaadás napján halt meg, 1541. szeptember 2-án. Az oszmánok körében köztiszteletnek örvendő dervist, Gül Babát halála után az északi budai Duna-parton fekvő egykori Lőpormalom-városrész, törökül Barutháne mahalleszi melletti dombon temették el, temetésén I. Szulejmán szultán is személyesen részt vett. Sírja fölé 1543–1548 közt Jahjapasazáde Mehmed budai